"Szóval elmentem a "The Perfect Family" vetítésére a filmfesztiválra. Ez egy fantasztikus film. Az elején a cselekmény kicsit lassú, de miután Emily sokszor tűnt fel a képernyőn egyre izgetottabb lettem. Gyönyörű a filmben, alig volt rajta smink. Olyan volt, mint a "Doctor In The Photo", csak jobb. A film elég szomorú is volt... talán, mert pár rászbe én is beleéltem magam.
A film előtt: a nővérem és én egész hátul ültünk és vártuk, hogy elkezdődjön. Mindenki más úgy beszélgetett, mintha már régóta ismernék egymást, csak mi nem ismertünk senkit. Szóval várakoztunk. Egyszercsak megszólalt a nővérem: "Ó Istenem, ott van Emily!!" Már korábban is ugratott ezzel, úgyhogy most csak azt gondoltam, hogy igen, persze, biztos megint hazudik... De ő egyre csak hajtogatta, hogy most TÉNYLEG itt van Em. Most sétált be. Megfordultam, kerestem, de nem láttam. A tesóm megmutatta, én pedig alig kaptam levegőt!!
(Ezek előtt kicsit összevesztünk, mert ő az utolsó sorban szeretett volna ülni, én pedig előrébb. Nem is ültünk egymás mellett, egy szék üres volt köztünk.)
Felugrottam, átültem mellé és elkezdtem sírni. Úgy éreztem, mindjárt elájulok. Csak bámultam Emily-t és azt mondogattam, hogy milyen gyönyörű. Körülöttünk mindenki engem nézett, szóval elég fura volt. Lenyugodtam, de egész biztos vagyok benne, hogy úgy néztem ki mintha bevettem volna pár szem Xanaxot.
Nem tudtam, hogy hol ült a film alatt, szóval feltételeztem egy nőről akinek ugyan olyan volt a haja, hogy ő az. De nem ő volt, viszont ezt még akor nem tudtam és azon gondolkodtam, hogy vajon miért nem David mellett ül. Szóval ezt a személyt néztem, addig míg Anne Renton (a The Perfect Family rendezője) fel nem hívta az egész csapatot a színpadra. Akkor rájöttem, hogy az a nő nem Emily (aki egyébként kb. 10 sorral ült előttünk). Nagyon aranyos volt, úgy tűnt mitha futna a színpad felé. Kissé kikészültem a gondolattól, hogy mi a fenéért kocog? Mi lesz ha elesik? Babát vár és ráadásul magassarkúban van!! Egyébként nagyon magas. :) De aztán a színpad előtt megállt és két férfi segíttette fel oda. Mindenkit megölelet, úgy ahogy szokta (tudjátok amikor az egyik kezével szorosan átöleli a hátad, néha meg is paskolja). Majd feljött a filmbeli szerelme pacsit (high-five) adtak egymásnak. :D Ahogy mindenki felért elkezdtek tapsolni, én meg mondtam a nővéremnek, hogy nézze, hogy tapsol Emily, mert nagyon aranyos. És pont úgy tapsolt, ahogy elképzeltem.
Na és itt jön a jó rész!! Tudjátok az ideges, izgatott, nem tudom milyen rész. :D A film végetért én pedig őt kerestem és meg is találtam. Elöl volt és beszélgetett. Mind tudjuk, hogy milyen az, amikor Emily beszél. Elég hosszadalmas. ;) Tehát a testvérem és én csak vártunk és vártunk, de aztán azt javasoltam, hogy menjünk ki, hátha majd ott sikerül összefutnunk vele. De ő nem akart kimenni. Ígyhát visszamentem a székekhez, hogy láthassam. Elég közel voltam hozzá és akkor abbahagyta a beszélgetést és rám nézett. Ijesztőek a szemei. Elindult felénk én pedig csak álltam ott. Már a hangját és a nevetését is hallottam. Amikor odaért hozzánk a testvérem kérdezte meg, hogy csinálhatnánk-e egy közös képet. Én túl ideges voltam. "Csinálhatnék egy közös képet veled... várj nem is én, hanem a húgom?" Szóval odaálltam mellé, nővérem pedig lefotózott minket. Meg se mertem szólalni, a mosolyomon látszik is. A telefonomat szorongattam, nem tudtam semmi mást csinálni csak bámulni. De Emily hozzám ért!! :D Átkarolta a hátamat, nagyon közel álltunk.
Ezután megint csak őt néztem. NAGYON közel voltam az arcához. Talán egy kicsit túl közel is, de ez akkor nem tűnt fel. Gyönyörűszép szemei vannak. Világos kék és szürke, de nem láttam pontosan, mert elég sötét volt. És az orra. Imádom az orrát. A pocija pedig nem tűnt túl nagynak. A hetedik hónapban vagy ugye? Még most is nagyon vékony. Szerintem a képeken nagyobbnak látszik. Vagy lehet, hogy azért tűnt vékonynak, mert a nénikém is terhes és ő hatalmas. :P
Ezek után csináltam egy képet a nővéremről és Emilyről (mindketten gyönyörűek). A tesóm nem tudta mit csináljon a másik kezével, úgyhogy rátette Em pocakjára.
A képek után elkezdett beszélgetni velünk. Sajnos nem emlékszem minden részletre de megpróbálom leírni:
A testévrem: A húgom hatalmas rajongód, megvan az összes Bones évad dvd-n. (Tudtam, hogy valamivel leéget még a nap folyamán... hát tessék).
Emily: Óóóóóóó (felém fordult és látta, hogy nagyon izgatott vagyok) Nagyon aranyos vagy. (ARANYOSNAK HÍVOTT!! Azt akartam válaszolni, hogy "Nem, te vagy aranyos" de mintha megnémultam volna.)
Aztán megkérdezte, hogy tetszett-e a film. Ő valami olyasmit mondott, hogy élvezte, majd megkérdezte, hogy mi a nevem és kinyújtotta a kezét, hogy bemutatkozzunk.
Linda vagyok - válaszoltam és megfogtam a kezét. Az ujjai nagyon hosszúak, a keze pedig elég meleg volt. Nem igazán ráztunk kezet, inkább csak fogtam.
Én Emily vagyok - mutatkozott be ő is. Én pedig gondoltam magamban, hogy nem kell bemutatkoznod, természetesen tudom a neved.
Megkérdezte a nővérem nevét is aztán látta, hogy kifelé terelik az embereket. Előttünk ment ki David-del. Ő arcon csókolta és ebben a pozícióban mentek kifelé:
Majd Emily felé fordult és mondta, hogy jól érezte magát és így mentek tovább:
David nagyon csendes, nem is hallottam beszélni. Végig előttünk sétáltak. Amikor a lépcsőhöz értek David segített Emilynek lemenni, ő pedig megint megölelt valakit azzal a tipikus Emily Deschanel ölelésével.
Leértünk a a lépcsőn és sajnos nekünk más felé kellett menni.
- Ha hazaérünk sírni fogok - szólaltam meg, az előttünk haladó férfi pedig megfordult és rámnézett. Talán egy kicsit hangos voltam. Fantasztikus este volt!
Utóirat: Emily magas. Bár annyira nem, de magassarkút viselt. Nagyon aranyos várandós hölgy.
A bal szeme kisebb, mint a jobb. :) nagyon édes.
Ez a szerepe teljesen más mint amit eddig megszokhattunk tőle." |
AJÁNLOM AZ OLDALT
